Az Intézet kulturális tagozatának alapvető célkitűzése, hogy az iszlám művészetek kiapadhatatlan forrású folyamába bepillantást adjon, és ez által az ITK többi tagozatával együtt, amelyek elsősorban objektív tudományokkal foglalkoznak, a humán értékeket is lehetősége szerint megismertesse. Az út az iszlám művészeti ágak megismerésén keresztül vezethet.

Nehéz lenne e területen olyan alapelvet meghatározni, amely meghatározza a művészet fejlődését, de egy biztonsággal állítható, hogy az iszlámban, az irányt, a Korán adja. Ugyan nem lelhető fel benne olyan rendelkezés, amely például, ellenezné az élőlények ábrázolását. De mégis állítható, hogy a képmások erőszakos elpusztítása, - amely ritkán és a későbbi időkben történt -, az ilyen képektől való vonakodásból eredt abból kiindulva, hogy a hitet nem lehet képileg ábrázolni. Ezért az írás lett a meghatározó, és a kalligráfiát egyfajta szent művészetté fejlesztették

A Kulturális Tagozaton belül megalakult a Török-turk Népek Tudományos Kutatócsoportja. A kutatócsoport a hun-szkíta-török-magyar népesség gyökereit és történelmük iszlámhoz kötődését vizsgálja. A kutatócsoport vezetését Cey-Bert Róbert elvállalta.

Fentiek ellenére megállapítható, hogy a szent iratok nem váltak az inspiráció állandó forrásává. A leggyakoribb téma az iszlám művészetében a Paradicsom ábrázolása, amelyhez rendkívül pontos leírások szolgáltatták a művész számára a forrást. Ezekből kiindulva az alábbiakkal kívánunk foglalkozni.

 

Iszlám vallástörténet

Köztudott, hogy a nagy világvallások közül az iszlám keletkezett utolsóként. A zsidó-keresztény hagyomány ekkor már ismert volt a közel-keleti világban is. Az iszlám, mint monoteizmust hirdető vallás, a világ második legnagyobb hitévé lett, követőinek száma megközelíti az 1 milliárdot. Évről-évre növekszik a próféta hitét vallók száma. Ennek okán, nem csak kulturális megfontolástól indítatva, a hagyományosan keresztény Európában, különös figyelemmel a II. Vatikáni Zsinat ökumenikus megfogalmazásaira, legalább is az iszlám vallás történeti megismerése indokolt.

A legenda szerint Mohamed (s.a.w.) fellépésének ideje 610; ekkor kapott az angyal által kinyilatkoztatást Allahtól, az Irgalmastól és Könyörületestől. Mohamed (s.a.w.) szerint Allah, az Egyedülvaló már a zsidó és a keresztény hitben is kijelentette magát, de ezek a vallások nem hallgattak szavára, vagy félreértették kinyilatkoztatását. Ezért kellett eljönnie, neki Mohamednek (s.a.w.) hogy a valódi isteni üzenetet teljességében és tisztaságában kinyilatkoztassa.

A Korán

A Korán az iszlám tanrendszer alapelveit tartalmazza, aminek megismerése ajánlatos, az egész iszlámvallású nemzetek, rendszerek megismeréséhez. Mohamed (s.a.w.)  álombeli elragadtatásában, Gábriel angyaltól kapta azzal, hogy hirdesse az emberek között. A mű minden egyes szava, írásjele szent, szó szerint veendő és megkérdőjelezhetetlen. Azon tétel, hogy a földi Korán még így is csak részleges és tökéletlen mása az éginek, amely Allahnál az Irgalmasnál és Könyörületesnél van, és a maga teljességében, mindörökre rejtve marad.

A fenti kitétel egyedülálló a más világvallások alapkönyveihez képest, ami érdeklődésünk tárgya. A vallástörténethez tartozik, hogy a korai iszlámvallási megosztottságát egy véletlenszerű körülmény okozta, nevezetesen: Mohamed (s.a.w.) fiú utód nélkül halt meg, és nem rendelkezett arról, hogy ki legyen az utódja, az umma, az igazhitűek vallási és politikai közössége élén.

Ezen időszak megismerése, több mint érdekes. Fontos, mert az ebből származó különbségek napjainkig hatnak, és ezek ismerete szükséges ahhoz, hogy érthetők legyenek az iszlám országokban történő belpolitikai események.

Zeneművészet

Az iszlám zenéje lényegében énekes művészet, a szabad kifejezés és rögtönzés a lényege.  Rendszerinti jellemzője az egyetlen dallamvonal, formája egyszerű és tömör, vagy dúsan díszített és kötetlen. Az európai fülnek különleges, mégis megkapó zene bővelkedik a hangok és hangszínek finom árnyalataiban.

A török népzenére az egyszólamúság jellemző. Ősi stílusát  őrzi a KOBUZ és SZAZ (lantszerű népi hangszerek) kísérettel és az alkalmazkodó, darabos dallamritmusok, amelyet Erdál Salikoglú előadásában megismerhettünk. Kívánatos lenne ezt folytatni, magyar vonatkozásában is, művelőjének Kobzos Kis Tamás művészetének megismerésével. A janicsár-muzsika (török tábori muzsika), a 16-17. sz. -i török háborúk alatt lett ismert, a magyar verbunkosra is befolyással volt. Hangszere, a ZURNA azaz TÖRÖKSÍP: ami kettős nyelvű, oboaszerű hangszer. Előadásmódját zajos ütőhangszerek, mint a keretes dob: TAR, valamint sípok, csengettyűk használata jellemzi. Megismerése annál is inkább indokolt, mert Magyarországon egyre gyakoribbak a XVI. Századot idéző hagyományőrző egyesületek, amelyek bemutatóikkal a végvári eseményekhez kapcsolódnak

Képző- és építőművészet

Az iszlámban képtilalom van, bár a Koránban nincs olyan leírva, ami ellenezné az élőlények ábrázolását. A Koránban az található, hogy csupán isten képes életet teremteni. A vallás a bálványokat elutasítja, ebből következőn az élet ábrázolását a muszlin teológusok bálványimádásnak tekintették.

A hit önmagában képpel nem kifejezhető, így az Istennek való alávetettség csak az írásművészettel volt megvalósítható. A keresztény, zsidó vallások és művészeik a vallásos hit megerősítését látták az ábrázolás céljának. Érdemesnek látszik foglalkozni ezen álláspontok összevetésével.

A vallási építészet

A vallási építészet a művészetek tárgyalásánál nem megkerülhető. Az iszlám vallás mindenkori kiterjedési területén található építészetnek vallási- vagy világi megkülönböztető csoportosítása nem egyszerű. Az iszlám - mint (állam) vallás olyan mértékben benne van a mindennapi élet és hatalomba, hogy az alapvető funkcionális-, szerkezeti-, anyaghasználati-, valamint formaképzési tekintetben nagyfokú hasonlóságot mutat.

A hatalmi rend, a szultán, szultána, nagyvezír által támogatott létesítményekben többfajta funkciójú építmények csoportosulnak, nemcsak vallási-rituális-, vagy oktatási-, de esetenként szociális, vagy tudományos rendeltetésűek is. Ezekhez alkalmasint még történelmi emlékhelyek is tartoznak, mint türbe, sírkert, stb. Ezen művészeti ág ismerete azért is fontos, mert Európában, különösen Magyarországon fellelhetők ilyen emlékek. Ezek közül két legfontosabb:

A mecset

Az arab maszdzsid, a leborulás, az ima helye szóból származik. Eredetileg az ima célját szolgálja, főként a legfontosabb pénteki imáét, amely a társadalmi és politikai élet sok eseménye számára ad helyet. A középkor végére a dzsámi (török cami) lett a maszdzsid általánosan használt megfelelője. A kibla, vagyis az ima iránya felé igazodott. A mecsetekben található a mihráb a kiblafalban kialakított fülke, a (minbar) szószék, ahonnan a szentbeszéd (hutba) elhangzik, néha a makszúra, amely az uralkodó és kísérete számára fenntartott hely, a minaret, amelyből az imára szólították a hívőket. Magyarországon fellelhető török építészeti emlékek, mint pld. Szigetváron a helyreállított, (a most Törökháznak nevezett) Karavánszeráj nem csak építészeti, hanem történeti megismerése is célunk.

Táncművészet

Törökország hivatalos néptáncegyüttese, az Állami Néptáncegyüttes több mint 50 országban lépett már fel. Repertoárjában az összes régió főbb táncai megtalálhatóak. A néptáncokat a modern táncokkal ötvöző leghíresebb török társulat az Anadolu Ateşi, akik percenkénti 241 lépésszámukkal Guinness-rekordot döntöttek, mutatja be.

A magyar nemzet a türk, az íjfeszítő lovasnemzetekkel rokon. Hagyományainkban fellelni a közöset, a néptáncművészet lehet az egyik terület, azon túlmenően, hogy esztétikai élvezetet is nyújt. Iszlám ünnepi tánca a SEMAH (=keringő dervisek tánca). Föld forgását és Nap körüli keringését jelképezi a táncosok lassú körözése, miközben önmaguk körül gyors, forgó mozgást végeztek. Ősidők óta ez az egyetlenegy mód, narkotimok nélküli eksztázisba jutásnak.

Törökországban az egyik legkedveltebb tánc: "darutánc" - a daru mozdulatait, szárnycsapásait szimbolizáló páros tánc. Mindezek megismerését feladatunknak tarjuk. A hastánc vagy más néven orientális tánc egyike a világ legrégebbi táncainak. Gyökerei a termékenységi táncokig nyúlnak vissza. Alkotóelemeit egymástól távol élő népek táncaiban is felfedezhetjük, ezért több változata ismert.

Magyarországon eluralkodott vélemény, hogy ez a nőiséget szimbolizáló, kifejező tánc szoros összefüggésbe hozható a csábítással, az erotikával, emiatt gyakran hátrányba kerül – bár kétségtelenül van erotikus hatása, mint az minden táncban fellelhető, más megjelenési formában, ezért kulturális programokban nemkívánatos. Ez téves felfogás. Ezen téma kutatásával, a vitézi hagyományőrző egyesületekkel egyetemben, a színvonalas szórakoztatás érdekében kívánunk ismereteket szerezni és továbbadni.

Nyelvismeret

Az ősidei közös származásunk és múltunk, nyomon követhető a török és magyar nyelv egymáshoz való viszonyában, nem csak a 150 éves hódoltsági idők okán. A török nyelv nem csak azért, mert több száz azonos, illetve hasonló szavunk van és más nyelvtani okokból, egyes vélekedések szerint könnyen elsajátítható. A kulturális tagozat foglalkozni kíván, török hallgatók bevonásával is ezekkel a kérdésekkel, és a nyelvtanulás lehetőségével.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.