Az utóbbi kettő évtizedben, de különösen a 2008 óta húzódó világgazdasági válság részben lerombolta a pénzügyi piacoknak a közgazdaságtan főárama szerinti szinte tökéletes működésébe vetett hitet és egyúttal felértékelte a globális megoldásokkal szemben a helyi kezdeményezéseket. A 2008. évi gazdasági válságra adott válaszok közül figyelemreméltóak azok a kezdeményezések, melyek a hagyományos finanszírozási stratégiák mellett alternatív megoldási javaslatokat tár elénk. Ezen alternatív stratégiák közül a Kutatóintézet Gazdasági tagozata feladatául az iszlám bankrendszer működését helyezi kutatásai középpontjába.

Az iszlám a XX. század egyik legdinamikusabban növekvő világvallása. Az elmúlt 40 évben az általunk ismert és a közgazdaságtan főáramaként egyedüliként elfogadott bankrendszer mellett megjelent, sőt rohamos gyorsasággal teret hódított egy, a hagyományos fejlett monetarizáltságú országok bankrendszerétől alapvető elveiben eltérő bankrendszer. Ez a más struktúrájú bankszektor az iszlám vallás elvei szerint szerveződött bankrendszer. Az iszlám bankrendszerre az hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek válságában stabilabbnak tűnt, mint a hagyományos bankrendszer.

Magyar tudományos életben mindig nagy hagyománya volt a keletkutatásnak. Az orientalisztika földrajzi iránya elsősorban Ázsia felé irányult, a kutatók a magyarok őshazáit keresték. A 19. század nagy kutatóira emlékezve, mintha némi megtorpanás lenne a nagy ívű kutatások területén. Jóllehet Ázsia (Kína, India) a világgazdasági növekedésének élvonalába került. Míg az Európai Unió számos belső problémával küzd, lényegtelen kérdésekre fecsérli el az erejét, (tyúkketrec, merre görbüljön az uborka, stb.) addig Ázsia áttörő gondok megoldását keresi.

Jóllehet Törökország magát „Európai” országnak tartja, területének túlnyomó része Ázsiában terül el. Jelenleg a világ második leggyorsabban fejlődő-növekvő országa. A változások pozitív értelemben egyenesen megdöbbentőek. Így nem véletlen, hogy a kormány politikája a „keleti nyitás” irányába mozdult. E gondolat jegyében született meg az Iszlám Kutatóintézet felállításának ötlete. Ezen belül is kiemelt szerep jutna Törökország és volt Szovjet Közép Ázsia országainak, olyannyira, hogy a fenti területek kutatására az Intézeten belük is külön munkacsoport jött létre.

A kutatás sokrétű, magába foglalja a gazdasági kérdések elemzését, keresi a kapcsolódási pontokat a magyar gazdasággal. Ez a terület gondozása Balázs Judit feladata.  De kiemelkedő fontosságot tulajdonítana az irodalmi kérdéseknek is és Újkéry Csaba feladat körébe tartozna. Balázs Judit továbbá vállalná az Arab Világban lejátszódó folyamatok elemzését világgazdasági összefüggésekben. Ugyancsak vállalja, hogy még a folyó év folyamán az Arab Világ konfliktuspotenciálját elemző előadást tart.

Balázs Judit török származású doktoranduszát is bevonja az Intézet munkájába, aki a török magyar kapcsolatokról írja a doktori munkáját. Tovább keresi a kapcsolatot az Egyetemen tanuló török hallgatókkal és a lehetőségekhez képest bevonja őket az Intézet munkájába.

A fenti általános célkitűzések a Gazdasági tagozat konkrét kutatási köre a két pénzügyi rendszer, a hagyományos monetáris és az iszlám bankrendszer alapjainak összehasonlítása területén az alábbi kutatási részterületekre bonható:

  1. A kutatás első része az iszlám népesség és vallás elterjedtségének bemutatásával foglalkozik.
  2. Ezt követően elemzendő az iszlám vallásnak a gazdagsághoz, a vagyonhoz általános viszonyulása. Bemutatandó az iszlám alapelvek dualitása, mely szerint egyrészt minden gazdagság Istené és ez alapján becsületesen kell gazdálkodnunk ezzel az isteni vagyonnal, másrészt a munkaképes muzulmán embernek önfenntartónak kell lennie.
  3. Ezt követi az iszlám pénzügyek öt alapelve gazdasági folyamatokra hatásának kutatása. Kapcsolódó területként kutathatók azok a határterületek, melyeken a kereszténységben hasonló gazdasági vagy kvázigazdasági (oktatási egészségügyi stb.) intézmények működtek (lovagrendek, egyházi rendek példája).
  4. Szintén végiggondolandó feladat a hagyományos bankrendszer keretei között a társadalom profitmaximalizálása (profitéhsége), a túlzott fogyasztás fenntartható jellege messze túlmutat e tanulmány keretein. Az iszlám bankrendszerben számtalan példát találhatunk a fogyasztói társadalom önkorlátozására. Ugyanígy felvethető ez az önkorlátozás a pénzügyi piacokon is: azzal, hogy az iszlám bank számára a nagy kockázattal rendelkező spekulatív ügyletek, pénzügyi derivatívák (származtatott ügyletek) tiltottak, önkéntes kockázatkezelésre kerül sor. Nem kíván külön magyarázatot a vallási parancsok: drog, alkohol, szex, fegyver finanszírozásának tilalma.
  5. Külön kiemelendő kutatási feladata az iszlám bankokra jellemző kockázatkezelési és kockázatmegosztási gyakorlat elemzése. A bankrendszer prociklikus- anticiklikus jelleg alapján a hagyományos bankrendszer az adós minősítésének szigorításával a válságot mélyíti, míg az iszlám bankrendszer az adós terheinek enyhítésével a válság ellen hat.
  6. A megtakarító-bank-hitelfelvevő kapcsolatának hagyományos és iszlám bankrendszerbeli elemzése. A társadalmi felelősségvállalás kapcsán hazánkban a MagNet Bank példáját kell kiemelnünk. A MagNet Magyar Közösségi Bank kapta meg a CSR Piac 2011 fődíját a „Valóban Felelős Vállalat” kategóriában. Az iszlám bankrendszer megszívlelendő tanulságokkal szolgálhat arra, hogy a betételhelyező – legalábbis részben - felelősséget vállalhat a befektetésért.
  7. Bemutatandó elméleti keretben az iszlám bankrendszer fontosabb néhány alapvető ügylet működése.
  8. A végső kutatási a két rendszer egymásba ágyazhatóságának elemzése. Fontosnak tartjuk azon értékek kiemelését, melyek átvétele a Magyarországon működő bankrendszer számára is hasznosnak bizonyulhat. Lényeges hozzájárulásnak véljük, hogy a számszerűsíthető mutatók (Basel III.) továbbfejlesztése mellett az iszlám bankrendszer működéséből következően a pénzügyek elemzésébe erkölcsi korlátokat is beépítsünk.
  9. Végső soron bankrendszerünknek el kell döntetnie, hogy a kockázatkezelést további részletezéssel, újabb mutatószámokkal operáló Basel III. elegendő-e számára vagy elindul az erkölcs (és a vallás) által sugallt úton, beépítve a szigorú racionális – de túlzott részletettségében sokszor célt tévesztő – szabályozásba más típusú elemeket.
  10. Az iszlám bankrendszer törvényi elemzése vizsgálandó azokban az országokban, ahol kizárólag az iszlám elvei alapján működik a bankrendszer. Fontos a banktörvények működésének kutatása azokban az országokban is, ahol vegyes bankrendszer működik. E tekintetben különösen fontos az Európai Unióban megvalósított vegyes bankrendszeri modell elemzése.  
  11. Helyszíni szemlék keretében konkrét iszlám banki esettanulmányok elkészítése a számunkra releváns iszlám bankrendszerű országokban.
  12. Az elméleti kutatások eredményeként gyakorlati cél lehet egy iszlám bank Magyarországra települése, illetve egy már meglévő hazai bank iszlám részlegeként működés lehetőségének kialakítása.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás.